A Top 4 horvátgyűlölő

A blog alábbi kis válogatásban olyan főbb emberek szerepelnek, akik egykoron a volt Jugoszlávia területén terroral, erőszakkal, de vannak akik még a mai napig (Magyarországon is!) propagandával igyekeznek kát okozni nemcsak a horvátságnak általában, hanem minden olyan közösségnek, mely nem illik bele világnézetükbe:

Milosevics Szlobodán - (szerbül: Slobodan Milosević, szerb jogász és politikus) 1971-ben még 140 ezer, 1981-ben 120 ezer horvát volt a Vajdaságban. A  vajdasági horvátok helyzete Milosevics hatalomra kerülésével, a szerb nacionalizmus felerősödésével párhuzamosan rövidesen nagyon megromlott. A Vajdaság autonómiájának eltörlése is hátrányosan érintette őket, majd a szerb politika megpróbálta megosztani a helyi horvát közösséget és a horvát egyesületek, szervezetek rovására favorizálni – és pénzelni – kezdte a magát csak bunyevácnak, vagy sokácnak nevező egyletek tevékenységét. Az 1991-es népszámláláson újra bevezették a külön bunyevác és sokác kategóriát. A népszámláláson, a háborús fenyegetések légkörében a magukat horvátoknak vallók száma 97 ezerre csökkent, valamint bevezetett s mintegy húszezren sorolták magukat a bunyevác és sokác kategóriába. 

Sesely Vojiszláv- (szerbül Vojislav Šešelj, szerb jogász és politikus) A szerb-horvát háború kitörése után a szerémségi horvát falvakban etnikai tisztogatásokra került sor. A legismertebb példa 1991-ből Herkóca-Hrtkovci esete, ahol az akciót a többek között éppen e cselekedete miatt a hágai törvényszék elé került Sesely irányította. Ugyan Bácskában ilyen méretű drasztikus akciókra nem került sor, de erőteljes nyomás nehezedett a horvátokra. Ráadásul egészen 2002-ig Szerbiában hivatalosan nem létezett horvát nemzetiség!

Muity Mijo - 1994 és 1998 között a bajai szerb önkormányzat vezetője, majd egy bajai szervezet, a  Bunyevác Túlélők Egyesületének az elnöke, mely jelen pillanatban is, a milosevicsi szerb politika példáján, Magyarországon is önálló nemzetiségként kívánja bejegyeztetni az ott élő bunyevácokat, illetve meg akarja osztják a horvát kisebbséget. Nem lehet tudni pontosan, hogy mi motiválja az aknamunkáját: hogy a szervezet a kisebbségi önkormányzathoz járiló poziciókra és állami pénzre pályázik vagy hogy nagyszerb politika áll az eset mögött, könnyen meglehet hogy mindkettő.

Süge Attila – (írói nevén: Délvidéki S. Atilla) vajdasági magyar történész, aki horvátellenes  írásaival nyújt ideológiai hátteret Muity Mijo magyarországi aknamunkájához. Írásaira sokszor jellemző a nyers,  nemzeti alapon sértő megfogalmazáz, mintha a milosevicsi áltörténészek szellemi utódja lenne. Munkái többek között a  “Bu­nye­vác ho­lo­ka­uszt” és a “Kis­né­pek a nagy­hor­vát nem­zet­esz­me ör­vé­nyé­ben”, melyeben nem csak a vajdasági és magyarországi, hanem az egész horvát nemzet történelmi létjogosultsát cáfolja.

Kik a bunyevácok?

A bunyevácok egy év­szá­zad­ok óta Észak-Bácskában, Magyarországon (a trianoni békeszerződés óta Szerbiában is) élő délszláv, azon belül horvát szórvány-népcsoport, kiket mind a Mo­nar­chi­á­ban, a két vi­lág­há­bo­rú­ kö­zött, a szocializmusban, de még a közel-múltban is a sors nem igen dédelgetett. A múlt század végén, az 1990-es években feltörő nagyszerb nacionalizmus szabad utat en­ged­ett ahhoz, hogy ezt hagyományokban gazdag, kis népcsoportot először megosszák majd végül asszimilálják. Ez részben már sikerrel is járt, valamint az 1990-es évek háborús fenyegetésének légkörében, a vajdasági horvátok (bunyevácok és sokácok) száma drasztikusan lecsökkent. Egy részük a rájuk nehezedő nyomásra távozott Bácskából, míg sokan megmaradásuk érdekében behódolt a szerb kisebbségi politikának.  Az 1991-es népszámláláson Szerbiában bevezették az önálló bunyevác nemzetiségi kategórát, hogy ilyen módon manipulálják és megosszák az ott élő bunyevác-horvátságot. A 21. század második évtizede küszöbén, a nagyszerb politika a tri­a­no­ni ha­tár in­nen­ső ol­da­lán is halltja szavát és ugyanúgy a magyarországi bunyevácok önálló nemzeti elismerését kéri…